Óvatosan a megosztással – ezeket az információkat sose tegyük közzé a közösségi médiában
A virtuális térben szinte nincs olyan személyes adatunk, amellyel ne lehetne visszaélni, ezért minél kevesebbet osztunk meg belőlük, annál nagyobb biztonságban leszünk. Vannak olyan információk, amelyeknek a közösségi médiában való megosztása különösen veszélyes lehet személyes biztonságunkra, megítélésünkre vagy a pénzügyeinkre nézve. Ilyenek a hivatalos dokumentumok, (például útlevél, személyi igazolvány, lakcímkártya stb.), bankkártyaadatok, tartózkodási helyadatok, munkahellyel kapcsolatos bizalmas információk vagy a magánjellegű nézeteltéréseink részletei.
Ha 1 perce van
Információk, amiket jobb megtartani
Egyre több figyelem övezi a közösségimédia-aktivitásunkat. Van, aki nagyon alaposan megfontolja, mit tesz közzé, sokan viszont életük minden mozzanatát megosztják annak ellenére is, hogy valójában egyes információkkal kockázatos helyzetbe hozhatják önmagukat.
Vannak bizonyos információk, melyek megosztásától minden esetben tartózkodjunk, akár nyilvános, akár privát profillal rendelkezünk.
- Utazási terveink: Természetes, hogy szeretnénk megosztani élményeinket barátainkkal, ám veszélyes lehet, ha közzétesszük, mely napokon áll üresen lakásunk. Nyaralási fotóinkat inkább hazatérésünk után posztoljuk, ha mindenképp publikálni szeretnénk.
- Helyadatok, avagy épp hol tartózkodunk: Az előző ponthoz hasonló kockázatot jelenthet, mindemellett a biztonságunkat és a magánszféránkat is veszélyeztetheti – főként, ha olyanok számára tesszük láthatóvá, akiket nem ismerünk személyesen.
- Személyazonosításra alkalmas adatok: A kiberbűnözőknek minden személyes adatunk értékes zsákmány, ezekkel ugyanis illegális kereskedelmet folytathatnak, sőt, még hamis profilokat is létrehozhatnak, melyeket különböző visszaélésekre használhatnak fel.
- Személyes sérelmek, magánjellegű viták: A személyes nézeteltéréseink nem a nyilvánosságra tartoznak, az interneten megosztva ugyanis nem tudhatjuk, kinek a kezébe kerülnek ezek az információk, és mit kezdenek velük. A ránk vonatkozó konfliktushelyzetek például támadási felületet jelenthetnek a zsarolólevelekkel, megtévesztéses technikával dolgozó kiberbűnözőknek.
- Munkahellyel kapcsolatos elégedetlenség: Az online térben nagyon könnyen terjednek az információk. Még akkor sem lehetünk biztosak benne, hogy nem jut vissza az érintett kollégánk, főnökünk fülébe a róla szóló megosztásunk, ha egyébként nem vagyunk ismerősök. Érdemes inkább szemtől szembe rendezni a konfliktusokat vagy legalábbis nem az internet nyilvánossága előtt levezetni a feszültségünket.
- Személyes tanácsadás, gyógyítás, ha nem vagyunk orvosok/pszichológusok/ügyvédek: Az interneten nagyon könnyen terjednek az álhírek, és sajnos nem kellenek megbízható források ahhoz, hogy egy-egy posztot, cikket, véleményt felkapjanak. Ne nyilvánuljunk meg szakértőként olyan témában, amihez nincs hivatalos képesítésünk! Hagyatkozzunk hiteles forrásokra, keressük a megbízható szakértőket.
- Hamis ajándékozások, átverések: A félrevezető, másoknak károkat okozó tartalmakat mindenképp kerüljük el és semmiképp se osszuk meg őket, ugyanis jogsértést követünk el.
Lényegében minden olyan információval érdemes óvatosnak lennünk, melyeket nem szívesen mutatnánk meg távolabbi ismerőseinknek, munkatársainknak vagy idegeneknek.
Ha van még 3 perce
Miért érdemes óvatosnak lenni?
A „Like” gomb használatával felhasználói szokásaink nyomonkövethetővé válnak
A kiberbűnözők olyan ártalmatlannak tűnő adatokra is vadásznak, mint a nevünk vagy az e-mail-címünk. Ezek önmagukban nem sokat érnek, sokaknak mégis megéri gyűjteni őket, ugyanis az interneten rendkívül gyorsan lehet nagy mennyiségű adathoz hozzáférni. Egyes eszközökkel percenként több millió vagy akár tízmillió profil feltörésével próbálkozhatnak meg, egy közösségi adatbázis feltörésével pedig akár százmilliós nagyságrendű adathoz juthatnak hozzá a kiberbűnözők. Ez az információtömeg mágnesként vonzza a rosszindulatú csalókat, a számítógépes és hagyományos bűnözőket vagy a konkurencia után kémkedőket.
A közösségi oldalak használata különösen veszélyes lehet az adatlopás vagy vírustámadás szempontjából. A „Like” gomb használatával felhasználói szokásaink, internetes viselkedésünk nyomonkövethetővé válik. Egy megnézni kívánt videóra kattintással akár egy láthatatlan „Like” gombot is megnyomhatunk anélkül, hogy a videótartalmat elérnénk (clickjacking). A közösségi oldalakon jelen lévő cégek többsége marketing célú felhasználásra célcsoportot, adatbázist építhet, és ez minket is közvetlenül érinthet.
Ha van még 5 perce
Hogyan legyünk tudatosabbak a megosztásokban?
Töltsünk néhány percet azzal, hogy megismerjük a közösségi média fiókunk megosztási beállításait, és fontoljuk meg speciális csoportok (például család, munkatársak, barátok) beállítását olyan tartalmakhoz, amelyek csak az adott csoport tagjaival oszthatók meg.
Adatvédelmi beállításainkat bármikor megtekinthetjük és megváltoztathatjuk, legyen szó bármelyik közösségi média felületről. A Facebookon az alábbi módon lehet megtekinteni őket:
- Kattintsunk a Facebook felületének jobb felső vagy alsó részén látható profilképre – attól függően, hogy számítógépen vagy okostelefonon nézzük a felületet. Válasszuk a Beállítások és adatvédelem lehetőséget, majd kattintsunk a Beállítások elemre.
- Ezután lépjünk az Adatvédelem lehetőségre – számítógépes felület esetében a bal oldali oszlopban látható.
Minden posztunknál ellenőrizzük, hogy kik láthatják Facebookon!
Többféle adatvédelmi opció elérhető számunkra, ha szeretnénk korlátozni a tartalmaink láthatóságát. A célközönség-választó a legtöbb helyen megtalálható, ahol tartalmat osztunk meg a Facebookon, például bejegyzéseknél, fényképeknél, valamint néhány információnál a profilunkban.
- A hírfolyamunk vagy a profilunk tetején kattintsunk a „Mi jár a fejedben?” gombra.
- A nevünk alatt kattintsunk a célközönség-választóra (például: Ismerősök).
- Kattintsunk a célközönségre, amely láthatja a tartalmunkat (például: Ismerősök, Nyilvános vagy Csak én).
Gondoljuk meg, mit posztolunk!
Miután közzétettünk egy tartalmat, soha nem törölhetjük le teljesen. Azzal, hogy a közösségi oldalról eltüntettünk valamit, még nincs minden megoldva, hiszen azóta már más is lementhette, és a platform rendszerében is nyoma marad, amihez nincsen hozzáférésünk. Mielőtt megosztunk valamit valakivel, gondoljunk arra, mi történne, ha az újságok címlapján kötne ki.
Rendszeres időközönként érdemes ellenőrizni, hogy kivel állunk kapcsolatban a közösségi médiában, és érdemes eltávolítani minden olyan személyt, akivel nem szívesen osztjuk meg az életünk részleteit. Ha az utcán nem köszön nekünk, biztos, hogy szükségünk van az ismeretségére Facebookon? Ezeket mérlegeljük, mielőtt „ismerősök gyűjtésébe” kezdünk.
