•  A modern adattitkosítás („data encryption”) egy titkosításra alkalmas algoritmust használ, hogy az információt véletlenszerűnek tűnő karakterekké vagy szimbólumokká alakítsa át. 
• A titkosított információ értelmezhetetlen bárki számára, aki nem rendelkezik hozzáféréssel egy speciális, digitális kulcshoz, amellyel az információ visszafejthetővé válik.
• Amikor üzeneteink, fotóink, videóink, hangüzeneteink, dokumentumaink, állapotfrissítéseink és hívásaink titkosítottak a végpontok között, az azt jelenti, hogy azok biztonságban vannak, még akkor is, ha esetleg rossz kezekbe kerülnek a végpontok között, hiszen csak a csevegésben részt vevő felek, illetve az ő okoseszközeik rendelkeznek ezzel a digitális kulccsal, így csak ők tudják elolvasni az üzeneteket. 

A legtöbb népszerű üzenetküldő alkalmazás ma már alapból rendelkezik titkosítási képességekkel, ezeket nem kell külön beállítani a felhasználónak. Tekintsd át őket egyesével is! 

• iMessage: az Apple alapértelmezett üzenetküldő szolgáltatása, az iMessage végponttól végpontig terjedő titkosítást biztosít a felhasználóknak, így még maga az Apple sem fér hozzá az itt küldött tartalmainkhoz.
• Signal: az alkalmazás azzal került be a köztudatba, hogy évekkel ezelőtt Edward Snowden is ezt ajánlotta azoknak, akik valóban privát csevegésre vágynak. A Signal alapértelmezett beállításként felhasználótól felhasználóig terjedő privát kapcsolatot épít fel, és a működéséhez a kapcsolati listánkat sem másolja át sehova.
• WhatsApp: a WhatsApp üzenetküldését minden platformon végponttól végpontig tartó titkosítás védi, amely ugyanazt a titkosítási protokollt használja, mint a Signal. Mindez automatikusan történik: nem kell külön beállítanunk vagy titkos csevegéseket indítanunk üzeneteink biztonsága érdekében.
• Telegram: Az alkalmazás titkosított adatforgalmat tart fenn a felhő és az eszközök között, és egy gombnyomásra képes titkosított üzemmódra váltani. Lehetőségünk van egy-egy üzenet időzített megsemmisítésére is, például meghatározhatjuk, hogy a következő üzenet tartalma csak pár másodpercig jelenjen meg a chatben, aztán törlődjön. Az esetleges képernyőképek készítéséről is azonnal tájékoztatást kap mindkét fél. (Egy üzenet időzített megsemmisítésére  a többi felsorolt alkalmazás esetében is lehetőségünk nyílik. A legtöbb alkalmazásnál nem egyes üzenetekre vonatkozóan lehet beállítani, hanem külön chat nyitható meg, és az ott küldött üzenetekre egységesen vonatkoznak az eltűnésre vonatkozó beállítások.)
• Facebook Messenger: Már a hazánkban kiemelten népszerű alkalmazás is rendelkezik titkosított funkcióval. Ha olyan személynek küldünk üzenetet, aki az alkalmazásban szintén engedélyezte a csevegési funkciókat, a csevegések automatikusan végpontok közötti titkosításúra frissülnek. Ennek beállításáról itt olvashatsz bővebben. 

Az azonnali üzenetküldő alkalmazások hagyományosan úgy működnek, hogy a felhasználók közötti üzeneteket egy szerver – mint köztes pont – segítségével továbbítják. Ez azt jelenti, hogy amikor üzenetet küldesz valamelyik ismerősödnek, az üzenet valójában a vállalat egyik szerverére kerül, amely továbbítja azt a címzettnek. Ezzel a beállítással az a probléma, hogy bárki, akinek hozzáférése van ezekhez a szerverekhez, potenciálisan hozzáférhet a kommunikációhoz, és akár menet közben is módosíthatja azt. Sőt, a behatolónak valójában nem is kell hozzáférnie a vállalat szervereihez: ha a kommunikációs lánc bármelyik pontján (például egy titkosítatlan wifi-hálózaton keresztül) be tud férkőzni a rendszerbe, akkor ugyanolyan szintű hozzáférést kaphat.

Azt feltételezheted, hogy amíg nem küldesz nem megfelelő vagy illegális tartalmú üzeneteket, addig nem számít, hogy titkosított üzenetküldést használsz-e vagy sem. De ez valójában nem igaz. A titkosított üzenetküldés által a hackerek nem tudják potenciálisan lehallgatni a beszélgetéseidet, és nem tudnak olyan részleteket kinyerni belőlük, mint például a fizetési információid vagy személyes adataid, melyeket aztán felhasználhatnak a fiókokhoz való hozzáférésre.