Mitől etikus egy hacker?

utolsó módosítás: 2022. október 20. 15:40

A hacker olyan informatikában, programozásban jártas személy, akinek célja egy számítógépes rendszer gyenge pontjainak megtalálása. A hacker (vagy olykor cracker) leggyakrabban olyan kiberbűnözőt takar, aki „feltöri” informatikai eszközeinket az ott lévő információk, adatok ellopása érdekében. A hackelés persze nem feltétlenül rosszindulatú tevékenység, léteznek ún. etikus hackerek is. Ők előzetes engedéllyel támadják a rendszereket, feltérképezve azok gyenge pontjait, majd az általuk azonosított biztonsági résekről beszámolnak a megbízóiknak.

Ha 1 perced van

Mit nevezünk hackelésnek?

A hackelés az informatikai eszközök, telefonok és hálózatok veszélyeztetése a biztonsági hiányosságok azonosítása, majd kihasználása révén. A hackelés nem mindig rosszindulatú tevékenység, de a kiberbűnözéssel való kapcsolata miatt a kifejezésnek gyakoribb a negatív értelmezése.

Etikus hacker – nincs itt ellentmondás?

Az etikus hackelés is magában foglalja a számítógépes rendszerek vagy hálózatok gyenge pontjainak megkeresését – de ahelyett, hogy illegális tevékenységekre használnák, segítik a biztonsági ellenintézkedések kidolgozását. Az általuk feltört számítógépes rendszer vagy hálózat a tulajdonos engedélyével, a jogszabályok betartásával történik. Minden általuk azonosított biztonsági kockázatról beszámolnak a tulajdonosnak, amennyiben szükséges, tájékoztatják a hardver- és szoftvergyártókat a talált sebezhetőségekről. Ma már az álláshirdetésekben is szerepel az „etikus hacker” megnevezés – hivatalos, elismert és keresett szakma lett az informatikai biztonság világában.

Foglalkozására nézve etikus hacker

Az etikus hacker a rendszerszintű, az internetes és a hálózati sérülékenység-vizsgálatokkal és penetrációs (behatolási) tesztekkel fényt derít az olyan sebezhetőségekre, amelyeknek a kihasználásával a támadók átvehetik az irányítást a vizsgált eszközök/hálózatok felett. Az etikus hacker a megbízóval történt előzetes egyeztetés, illetve folyamatos tájékoztatás alapján, kizárólag az általa jóváhagyott időintervallumban, szigorúan ellenőrzött környezetben, minden lépés naplózásával végzi a teszteket.

Ha van még 3 perced

Hacker, hacker – na, de milyen kalap van rajta?

A hackerek fekete, fehér és szürke kalapos néven ismert kategóriákra oszthatók. (A kifejezések az amerikai vadnyugati filmekből származnak, ahol a főszereplők világos színű kalapot, az ellenségeik pedig sötét kalapot viseltek.) A hackerek típusát alapvetően a motivációjuk határozza meg, és az, hogy megsértik-e a jogszabályokat. A fekete kalapos hackerek rosszindulatúak, míg a fehér kalaposak etikus hackernek minősülnek. A szürke kalapos hackerek megítélése pedig valahol a kettő között van.

Fekete kalapos hackerek

tevékenységük illegális
céljuk a direkt károkozás (számítógépben, szervezetben), pénzszerzés (magánszemélyektől, pénzintézetektől), adatok-információk törvénytelen módon való megszerzése (pl. kormányzati szervek adatbázisa vagy magánszemélyek személyes adatai), ipari kémkedés (új technológiák, szabadalmak), katonai titkok felfedése (pl. külföldi titkosszolgálatok számára)

Szürke kalapos hackerek

nem egyeztetnek előre a hálózat vagy a számítógép gazdájával, de utólag tájékoztatják a talált biztonsági résekről
motivációjuk lehet saját maguk vagy mások szórakoztatása (troll), figyelemfelhívás vagy egy közéleti, politikai téma kapcsán a nyilvánosság megszólítása
kihívást jelent számukra egy addig biztonságosnak tartott rendszer feltörése (pusztán a dicsőségért, esetleg pénzjutalomért, de akár zsarolás céljából is)
politikai, globális, illetve szociális ügyek mentén terjesztik nézeteiket, és ehhez (média)felületeket törnek fel (legismertebb az Anonymus csoport)

Fehér kalapos hackerek

működésük törvényes, informatikai szakértelmüket „jó ügyek” érdekében használják
a megbízó előzetes engedélyével és vele egyeztetve működnek
tapasztalataikat megosztják a rendszer üzemeltetőjével, ha szükséges, a hardver- és szoftvergyártókat is tájékoztatják a talált sebezhetőségekről

Hogyan „dolgoznak” a virtuális betörők?

A hackerek különféle illegális technikákat, kódolásokat alkalmaznak céljaik elérése érdekében. A leggyakoribb tevékenységeik az alábbiak (a felsorolás korántsem teljes, mivel módszereik folyamatosan bővülnek):


Adathalászat: Hamis személyazonossággal és különféle pszichológiai trükkökkel megtéveszthetnek bennünket, és személyes vagy pénzügyi adataink megadására késztetnek minket. Ezeket adathalász csalásokkal, spam e-mailekkel, üzenetekkel és hamis webhelyekre irányítással érhetik el.
Bejutnak a vezeték nélküli hálózatokon keresztül: Az online eszközünk által használt, nem biztonságos vezeték nélküli hálózaton keresztül, feltörve annak biztonsági kódjait, férnek hozzá a gépünkhöz, illetve online fiókjainkhoz, tárhelyeinkhez.
Jelszavaink feltörése: Különböző algoritmusok futtatásával próbálgatnak minden lehetséges kombinációt, hogy hozzáférhessenek jelszavainkhoz.
Billentyűleütéseink naplózása: Bizonyos programokkal nyomon követhetik minden egyes billentyű leütésünket, és ennek segítségével megszerzik jelszavainkat, azokkal behatolhatnak a rendszerünkbe vagy ellopják a személyazonosságunkat.
Eszközeink megfertőzése: Igyekeznek eszközeinkre rosszindulatú programokat, vírusokat, férgeket telepíteni. Leggyakrabban e-mailben, kéretlen csatolmányokban, átirányított webes felületeken, fájlcserélő, illegális letöltési oldalakon, (felnőtt) filmek vagy feltört és ingyenessé tett, egyébként fizetős szoftverek (szoftverkalózkodás) letöltésekor próbálkoznak hozzáférni eszközünkhöz.
„Trójai faló”: Olyan programokat írnak, amelyek nem védett utakat keresnek a hálózati rendszerekbe és számítógépekbe. Ha ezt a kalózprogramot – mintegy trójai falóként – bejuttatják a számítógépünkbe, és ezzel megfertőzik az operációs rendszert vagy egy programot, anélkül lophatnak adatokat/információkat, hogy azt észlelnénk.
„Zombi számítógépek” használata: Titokban behatolnak a számítógépünkbe, majd átveszik az irányítást, és azt spam terjesztésére vagy bűncselekmények elkövetésére használják.

kapcsolódó írás:

Netes veszélyek

Mi a spam, és hogyan védekezhetsz ellene?

A "fekete kalapos" hackerek célja a direkt károkozás

Ha van még 5 perced

Milyen károkat okozhatnak a hackerek?

Bármilyen technikát is alkalmaznak a hackerek, miután hozzáfértek az eszközeinkhez és adatainkhoz, súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozhatnak. Ellophatják a pénzünket, vásárolhatnak online a nevünkben, adatainkat (pl. igazolványaink, tb- és adókártyánk számát) áruba bocsáthatják vagy visszaélhetnek velük, megrongálják vagy törölhetik féltve őrzött fájljainkat a gépről, bizalmas személyes adatainkat (címlistánkat, képeinket, videóinkat) lemásolhatják vagy megzsarolhatnak azok nyilvánosságra hozatalával.

kapcsolódó írás:

Adatvédelem

Amit posztolsz, az örökké a neten marad

Mi motivál egy hackert?

A hacker céljai igen eltérőek. A leggyakoribbak közül néhány:


Anyagi haszonszerzés: A legnagyobb motiváció gyakran az anyagi haszon. A hackerek pénzt kereshetnek azáltal, hogy ellopják jelszavainkat, hozzáférnek bank-, illetve hitelkártya adatainkhoz, visszatartják váltságdíjként vagy eladják azokat más hackereknek vagy a dark weben. A sötét weben (vagy darknetnek is szokták mondani) keresztül a privát számítógépes hálózatok névtelenül tudnak titkos kommunikációt és illegális üzleti tevékenységet folytatni anélkül, hogy felfednének azonosító információkat, például a felhasználó személyazonosságát, tartózkodási helyét, vagy a használt eszköz egyedi IP címét.
Üzleti titkok megszerzése: Néha a hackereket az motiválja, hogy üzleti titkokat lopnak el a versenytárs cégektől. A vállalati kémkedés a hackelés egyik formája, amelynek célja a minősített adatokhoz vagy szellemi tulajdonhoz való hozzáférés, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a vállalati riválisokkal szemben.
Politikai kémkedés: A nemzetállamok felhasználhatják a hackereket politikai célokra. Ez magában foglalhatja a minősített adatok ellopását, a választásokba való beavatkozást, a kormányzati vagy katonai dokumentumokhoz való hozzáférést vagy a politikai zavargások keltésének kísérletét.
Bosszú: Előfordul, hogy a hackereket a harag motiválja – a vágy, hogy bosszút álljanak olyan egyéneken vagy szervezeteken, amelyekről úgy érzik, hogy valamilyen módon megsértették őket, vagy létük, működésük ellentétes az elkövető nézeteivel.
Hacktivizmus: A hackelés a polgári engedetlenség egyik formája lehet. Egyes hackerek képességeiket egy adott politikai vagy társadalmi mozgalom népszerűsítésére használják (trollok).
Hírnév: A hackereket a sikerélmény is motiválhatja, vagyis egy addig szuperbiztonságosnak tartott rendszer feltörése. A hackerek versenyeznek egymással, és – kétes – elismerést szerezhetnek azáltal, hogy milyen erős védelmet sikerül feltörniük (kormányhivatalok, pénzintézetek, katonai és egyéb titkosított rendszerek). A közösségi média pedig teret ad számukra, hogy eldicsekedhessenek az illegális tevékenységükkel.
Biztonsági fejlesztések: Nem minden hackelés rosszindulatú. Egyes hackeléseket, például a sebezhetőségek tesztelését (fehér kalapos hackelés) azzal a céllal végzik, hogy javítsák az összes felhasználó biztonságát. A fehér kalapos hackelés ezért etikus hackelésnek minősül.