0%

Szerzői jogok a közösségi médiában – mit menthetünk le, mit oszthatunk meg?

utolsó módosítás: 2022. október 19. 12:47

A szerzői jog a szellemi tulajdon egyik formája, amely védi a szerzői művet – elnyeréséhez nem szükséges hatósági bejegyzés. A szerzői jog megalkotásától kezdve véd minden irodalmi, tudományos és művészeti alkotást, amely egyéni, eredeti jellegű. Vagyis minden olyan művet, amelyet a szerző maga alkotott, és az eltér a korábban már nyilvánosságra hozott más művektől. 

Mire vonatkozhat a szerzői jogi védelem?

A szerzői jogi védelem a mű megjelenési formájától és a kifejezésre használt médiumtól függetlenül megilleti az alkotást. 

Védelem alatt állhat:

  • könyv,
  • zene,
  • film, 
  • számítógépes program,
  • rádió- és tv-műsor,
  • egy nyilvánosan megtartott beszéd, 
  • online platformon megjelenő írás vagy kép.

Az oktatás színterén szerzői jogilag védett alkotásnak minősül az iskolai óra, az előadás, a tanár által készített diasor és videóanyag is, amennyiben rendelkezik a már említett egyéni, eredeti jelleggel. Természetesen ugyanez a védelem illeti meg a diákok órai munkáját vagy házi feladataik eredményeként létrehozott alkotásait is. De a különböző internetes források, egy cikk, egy szabadon hozzáférhető oldalon fellelhető zene vagy filmrészlet, de akár egy Instagramon megjelenő fotó vagy egy Facebook-poszt is védelmet élvezhet, függetlenül a médiumtól, amelyen megjelenik. 

A megosztás kultúrájában, amikor már nem csak fogyasztjuk a médiatartalmakat hanem gyakran az alkotók is mi magunk vagyunk, a szellemi tulajdon és a szerzői jog fogalmai gyakran feledésbe merülnek. Pedig a közösségimédia-oldalakon (Facebook, Instagram, YouTube, TikTok stb.) nemcsak szemlélődők lehetünk, hanem – ha nem is mindig tudatosan, de – mi is szerzővé válhatunk azzal, hogy saját fiókunkban különböző médiatartalmakat osztunk meg. Amikor átszerkesztünk egy már létező tartalmat, illetve saját anyagainkat más forrásból származó illusztrációval (szöveg, zene, grafikon, logó, kotta, kép vagy videó stb.) látjuk el, feltétlen gondolnunk kell azok szerzőinek a jogaira. Az ilyen médiagyűjtő oldalak (kép-, hang-, videótár), sőt egyáltalán az interneten elérhető bármilyen tartalom felhasználási feltételei eltérnek, ezért muszáj körültekintően ellenőrizni, hogy melyik fájl milyen licenc alá esik.

Mit tehetünk, ha valaki ellopta és használja a fotónkat?

Az interneten, a közösségi oldalakra feltöltött összes képünk és információnk jog szerint a mi saját tulajdonunk. Amikor valaki engedélyünk nélkül lementi és sajátjaként tünteti fel azokat, azzal szerzői és személyjogot sért, ami bűncselekmény. Az első dolgunk az legyen, hogy figyelmeztetjük az illetőt, hogy vegye le a képeket. Ha ez nem vezet eredményre, akkor jelentsük a közösségi média felület, vagy internetes oldal üzemeltetői felé a jogsértést. Amennyiben ez sem oldotta meg a problémánkat, jogi útra terelhetjük a jogtalan képhasználatot. 

Letiltotta a zenémet a YouTube

Gyakori eset, hogy valaki saját videót készít (pl. egy nyaralásról), amit aztán feltölt valamelyik streamingszolgáltató oldalra (pl. a  YouTube-ra), hangaláfestésnek pedig felhasznál hozzá egy ismert zeneszámot, ami miatt – a dalszerző jogaira hivatkozvaa – a streamingplatform elnémítja a videó egyes részeit vagy akár letiltja azt. Sokan rosszul tudják: nem létezik olyan másodperc alapú időtartam, ami alatt egy védett zenemű felhasználása ne lenne engedélyköteles.

Egy szerzői joggal védett zenemű(részlet) felhasználásának (videónk zenei aláfestése vagy egy kedvenc zenénk saját magunk általi megfilmesítése) engedélyezése nem tartozik a közös jogkezelés hatáskörébe, így arra közvetlenül a szerző (vagy a zeneszám kiadója, jogtulajdonosa) adhat engedélyt.

Szabad felhasználású digitális tartalmak

  • Public Domain: Szabadon terjeszthető és licencdíj-fizetési kötelezettség nélkül felhasználható szellemi alkotások leírására használt gyűjtőfogalom. Ilyen alkotások például a népzenék, amelyeket bárki szabadon felhasználhat. 
  • Royalty Free: Jogdíjmentes zenék. 
  • Creative Commons: Ez egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen felhasználhatnak a saját műveikhez vagy megoszthatnak egymással. A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajdonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét megtartsák maguknak.

Ha valaki engedélyünk nélkül lementi és sajátjaként tünteti fel képeinket, azzal szerzői és személyjogot sért.

70 év

Szerzőjük halálát követően még ennyi ideig részesülnek védelemben a szerzői művek az európai szabályozás szerint. Ezt követően bekerülnek a közkincsbe, és bárki által szabadon felhasználhatók lesznek. Ettől függetlenül persze megmaradnak a szerzők személyhez fűződő jogai, mint a névfeltüntetés joga vagy a mű egységéhez való jog. Vagyis a 70 éves védelem lejártát követően sem tüntethetjük fel például József Attila versét úgy, mintha mi írtuk volna.

Kizárások

Léteznek a törvény hatálya alóli kizárások. Nem állnak védelem alatt a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok; a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek; valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet; és a folklór kifejeződései sem.

A szerző jogai

Minden alkotás szerzője rendelkezik személyhez fűződő és vagyoni jogokkal. Az előbbi csoportba tartozik a fentebb már említett névfeltüntetés joga, a mű egységéhez való jog és a mű nyilvánosságra hozatalához való jog. Az utóbbit a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás joga, a nyilvánossághoz közvetítés joga, az átdolgozáshoz való jog és a mű sajátos címének, illetve a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának jogai alkotják. 

A többszörözés joga azt jelenti, hogy a mű valamilyen anyagi hordozón való rögzítése vagy arról másolatok készítése a szerző joga, vagyis csak a szerző engedélyével tehető meg. Többszörözésnek számít például egy tanóráról vagy egyetemi előadásról készített videó- vagy hangfelvétel vagy egy könyvről készített fénymásolat. De az is, amikor a szerzői művet tartalmazó digitális fájlt az internetről, e-mail-fiókból vagy egy átküldött fájlból töltjük le. A terjesztés pedig a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét, például egy könyv kereskedelmi értékesítését jelenti.

A nyilvános előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők, közönség számára vagy internetes hozzáférhetővé tétel formájában. A nyilvánosság kritériuma tág, így ha a családi, közeli baráti kört felölelő pár főt meghaladja a jelenlévők száma, akkor már nyilvánosságról beszélünk. Az élő sugárzáson kívül ide tartozik az interneten (például a YouTube-on vagy a Facebookon) történő nyilvánosságra hozatal is.

Az átdolgozás is a szerző kizárólagos joga. Ez alatt a mű minden olyan megváltoztatását értjük, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre: például egy vers fordítását, egy irodalmi részlet megfilmesítését, egy zeneszám remixelését vagy egy film megvágását.

A szerzőnek tehát kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely részének bármilyen felhasználására, illetve annak engedélyezésére. A fenti vagyoni jogok körébe eső felhasználás tehát engedélyköteles, ami alól kivételt csak a szabad felhasználás esetei jelentenek.

Forrásmegjelölés a digitális tartalmakban

Amikor a jogosultak engedélyével közvetíthetünk szöveget vagy képeket, zenéket vagy videókat az interneten (például beillesztjük egy általunk alkotott új műbe), akkor is minden esetben fel kell tüntetnünk az eredeti anyag forrását és a hivatkozott mű minden fontos adatát. Ezzel egyúttal az adott művet mások számára is visszakereshetővé tesszük. Az interneten lévő dokumentumokat URL-címükkel azonosítjuk, amelyek a felhasznált anyagok (például weblapok, kép- és hangfájlok) konkrét helyét jelölik.

Szabad felhasználás

Más európai országokhoz hasonlóan a magyar szerzői jogi szabályozás is meghatároz kivételeket, amelyek esetében a felhasználáshoz nem szükséges a szerző engedélye, és a felhasználás díjtalan. A szabad felhasználás fontos előfeltétele, hogy a felhasználás nem sértheti a mű rendes felhasználását, indokolatlanul nem károsíthatja a szerző érdekeit, és nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

A szabad felhasználás egyik formája az idézés, amely a köznyelvben is használt, a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével, indokolt terjedelemben engedi a mű idézését. Egy másik kivétel a magáncélú másolás, amely alapján természetes személyként a műről másolatot készíthetünk magáncélra, ha az közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját. Ennek példája lehet egy, a diákok által lemásolt könyvrészlet vagy jegyzet, de fontos, hogy az csak saját, személyes célra használható, és senkivel nem osztható meg. A magáncélú másolás alól vannak kivételek, például nem vonatkozik kotta többszörözésére vagy a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. 

Az oktatás célját szolgáló kivételek

Az oktatási színtéren további kivételeket is engedélyez a törvény. Az alkalmazásukhoz viszont nem elegendő az általános oktatási cél. A felhasználás egyrészt a meghatározott oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, középfokú iskola, szakképző intézmény, alapfokú művészeti iskola vagy felsőoktatási intézmény) valamelyikének oktatási tevékenysége keretében valósulhat meg, másrészt a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően kell megvalósítani. 

Ebből következik, hogy minden olyan felhasználás, amely nem a fenti intézmények oktatási tevékenységéhez – beleértve a tantervet és a képzési követelményeket – kapcsolódik, nem tekinthető oktatási célúnak. Így például kiesnek a szabad felhasználás joga alól a tutorálási tevékenységek, de a nyelviskolák is.

Ez is érdekelheti