0%

Szülői kisokos gamer gyermekekhez

utolsó módosítás: 2022. október 20. 16:59

A játékfüggőség nem az, amikor valaki túl sok időt tölt a számítógép előtt vagy játékkonzollal a kezében, esetleg a mobiltelefont böngészve. Függőségről csak akkor lehet beszélni, ha a túl sok játék már ront az életminőségen: a függőség ugyanis egy kontrollvesztett állapot, amely a nem kémiai függőségek, vagyis viselkedési addikciók közé tartozik.

A játékfüggőség 6 jele

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – nemzetközi egészségügyi szervezet – 2018-ban javasolta, hogy kezeljék mentális zavarként a videójáték-függőséget, 2019-ben fel is vették a mentális rendellenességek listájára. 

A WHO szerint a játékfüggőség megállapításához bizonyos tüneteknek tartósan vagy ismétlődő, visszatérő jelleggel fenn kell állniuk legalább egy éven keresztül:

  • a játékok komoly stresszt okoznak a játékos számára,
  • káros hatással vannak az adott személy életének egy vagy több meghatározó területére (például az iskolában, családi vagy baráti kapcsolatokban),
  • a játékos elveszíti a kontrollt, nem ura annak, hogy mennyit és mikor játszik, nem tudja abbahagyni,
  • elhanyagolja a teendőit,
  • szabadidős tevékenységek nem kötik le, nem élvezi, amit korábban szeretett csinálni, felhagy a hobbijaival, elhanyagolja a hagyományos társas, szociális kapcsolatait,
  • a negatív következmények ellenére is folytatja a játékot, akkor is, ha érzi a káros hatásait, a játék már nem feltétlenül teszi boldoggá, mégsem tudja abbahagyni. 

Hogyan vegyük észre, ha baj van?

A videójátékokról olykor hajlamosak vagyunk végletesen gondolkodni, és csak a rosszat látni bennük. Ugyanakkor sok online játék taníthat meg minket és a gyerekeket is a kompromisszumkészségre, empátiára, de fejlesztheti a taktikai és stratégiai képességeinket, valamint a helyzetfelmérésünket is. A gyorsaságra építő játékok javíthatják a szem-kéz koordinációnkat, a reflexeket, a döntéshozási képességünk gyorsaságát és akár a kognitív képességeinkre is hatással lehetnek.

Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy extrém esetben függőséget, és így igyencsak komoly károkat okozhat. Nehéz biztos receptet adni a probléma felismerésére, de az biztos, hogy a legtöbbet azzal segíthetünk szülőként, ha odafigyelünk gyermekünk lelkivilágára. Bár magukat a játékokat is úgy alakítják ki, hogy erősen addiktívak legyenek, sok múlik a játékosok személyén is. Egy 2021-es hazai kutatás szerint a függőség kialakulásának legjellemzőbb okai az eszképizmus (a problémák elől való menekülés), a versengés, illetve a megszokás-unalom párosa. 

Ha gyermekünknél kialakult játékfüggőséget tapasztalunk, akkor forduljunk szakemberhez 

Ha azt látjuk, hogy gyermekünket valami nyomasztja, bezárkózik és a játékok felé fordul, ha romlik iskolai teljesítménye, kevesebbet találkozik barátaival, felhagy egyéb hobbijaival, akkor mindenképpen legyünk különösen körültekintőek! Ilyen esetben célszerű szakember segítségét kérni, beszélni az osztályfőnökkel, pedagógusokkal és az iskolapszichológussal. 

Megelőzhető a túlzott videójátékozás?

Ha nem is konkrétan függőségről van szó, akkor is érdemes korlátokat, határokat szabni a videójátékos gyermekünknek. Szerencsére ma már számos, sokszor ingyenes eszköz segíti a szülőket, hogy limitálni tudják a játékra fordítható napi időt. Célszerű azonban, hogy a szabályokat, időlimiteket a felnőttek és a gyerekek közösen szabják meg, hogy a gyerekek ne büntetésként éljék meg a helyzetet. 

Fontos emellett a szülői példamutatás is. Gyakran észre sem vesszük, mennyire hozzánk nőttek digitális eszközeink – gyakran helyezzük családi étkezésekkor is tányérunk mellé telefonunkat, ezzel azt közvetítve gyermekeink felé, hogy teljesen természetes dolog, hogy mindig elérhetőek legyünk. Figyeljünk tehát arra is, hogy mi hogyan viszonyulunk a különböző digitális eszközökhöz, és azok használatához! 

További tippek szülőknek

  • Legyünk nyitottak azok felé a témák, dilemmák felé, amelyek éppen érdeklik a gyerekeket! Kérdezzük meg, mivel játszik, hogyan működik az adott játék, és miért szeret játszani vele! 
  • Tudatosan alakítsuk ki az egyensúlyt az online és az offline tevékenységek, programok és lehetőségek között!
  • Időnként nehéz vagy egyenesen hálátlan feladat a szabályok kialakítása és a határok meghúzása. Egy kisgyereknek azonban hatalmas szüksége van arra, hogy stabil, kiszámítható és belátható világ vegye körül. Ennek kialakítása a szülő feladata.
  • Ne adjunk rögtön okoseszközöket gyermekeink kezébe! A WHO 6 éves kor alatt maximum napi 1 órát javasol, szülői felügyelet mellett. 

Ez is érdekelheti