A játékok könnyed (vagy épp komoly) egyéni vagy társasági kikapcsolódást nyújthatnak, de egyre fejlődő komplexitásuk, valamint összekapcsoltságuk miatt veszélyeket is rejtenek. A hackerek előszeretettel támadják a fiatal felhasználók fiókjait, hogy így férjenek hozzá a családi kasszákhoz, ezért különösen ügyeljünk az alábbiakra.

Ahogy a videójátékok egyre elterjedtebbekké válnak, és egyre több felhasználó és játékos jelenik meg a virtuális terekben, úgy vonzanak az online játékok egyre több rosszakarót, kiberbűnözőt is, ezáltal nőnek a veszélyek is. Kecsegtető lehet például egy fizetős játék ingyenes verziójának letöltése, de ezek az egyébként is hamis programok gyakran rejthetnek vírusokat, melyek a számítógépünket megfertőzve érzékeny adatokhoz (akár bankkártyaadatainkhoz) is hozzáférhetnek.  Az online chatelésből vagy a mérkőzések alatti beszélgetésekből a digitális tolvajok egy-két jól megtervezett mondattal vagy kérdéssel értékes infókat szedhetnek ki belőlünk vagy gyermekeinkből, mellyel szintén jelentős pénzügyi kockázatnak tehetjük ki magunkat.

2018 júliusa és 2020 júniusa között közel 10 milliárd, úgynevezett „credential stuffing” módszerrel indított támadás érte a gaming szektort. Ennek lényege, hogy a kiberbűnözők a sötét (“dark”) weben vásárolt eszközökkel próbálnak hozzáférést nyerni a videójátékos felhasználónevekhez és jelszavakhoz. Ezeket utána kipróbálják más, szenzitívebb felületeken is: mivel sokan ugyanazokkal az adatokkal regisztrálnak mindenhova, a szülők pedig gyerekeik helyett teszik ezt meg, így a hackerek könnyen hozzáférhetnek pénzügyi adatokhoz, melyekkel egyszerűen kisebb vagy nagyobb összeghez juthatnak – a mi kárunkra. Erre a problémára világítanak rá az adatszivárgások is, ugyanis elég egy helyről kitudódnia a biztonsági információknak ahhoz, hogy mindenhova máshova behatoljanak vele és átvegyék a kontrollt.

A felsorolt illegális veszélyek mellett azonban akadnak legális, a jog által még nem szabályozott, de ettől még valós kockázattal bíró jelenségek is.  A jelenlegi játékpiacot számos ingyenes (“free to play”, vagy “F2P”) játék uralja, legyen szó mobilos, konzolos (például Playstation, Xbox) vagy PC-s alkotásokról. A készítők azonban profitálni is szeretnének munkájukból, ennek pedig egyik módja, hogy „mikrotranzakciókért” kínálnak mindenféle, a karakterek külsejét módosító holmit. Jópofának és jó befektetésnek tűnhet egy cowboy-kalap a kedvenc játékos karakterünknek mindössze 100 Ft-ért, de tudjuk, hogy a sok kicsi sokra megy, és felügyelet nélkül jelentős összegek veszhetnek oda. Ezen kívül egyes programok az előrehaladást kötik ilyen vásárlásokhoz, kihasználva a játékosok lelkesedését vagy éppen frusztráltságát. A milliárd dolláros bevételeket termelő játékos iparág tehát komoly fejfájást okozhat azoknak a szülőknek, akik szabad kezet biztosítanak gyerekeiknek az online vásárlások során. 

Éppen ezért nagyon fontos tisztázni a család gamer tagjaival, hogy milyen következményei lehetnek a nem megfelelő adatbiztonságnak, a nem tudatos online jelenlétnek, valamint a korlátlan költésnek. A bankkártyás fizetések súlya gyakran amúgy is kevésbé érezhető, hiszen nem kézzelfogható, csupán a digitális térben történik, így talán fel sem tűnik elsőre, hogy extrém esetben egy komoly tartozás felé is gördítheti a családi költségvetést egy délután a legnépszerűbb játékokkal. 

Szintén nagyon fontos tudatni a játékosokkal, hogy semmilyen körülmények között ne osszanak meg bizalmas információkat idegenekkel, bármennyire is szimpatikusnak tűntek egy adott mérkőzésnél. Nem lehet tudni, hogy ki és milyen szándékkal csatlakozik az online játékos közösségekhez, így könnyen lehet, hogy egy támadó épp a célpontját cserkészi be. Vegyük komolyan a videójátékok ezen aspektusát is, és ne feledjük, hogy 2022-ben már 300 milliárd dollárt ért az iparág, ami így már nemcsak a hobbijuknak hódolókat, de kis és nagy csalókat egyaránt bevonz.