A digitális hagyaték kérdéskörében még nincs átfogó, egyetemes jogi rendelkezés, ezért az adott közösségi oldal saját maga által szabott irányelveit tudjuk alapul venni. Az elsődleges lehetőség a Magyarországon legnagyobb népszerűségnek örvendő Facebookon és Instagramon az, hogy az elhunyt online profilját emlékoldallá alakíthatjuk. Ebben az esetben a szolgáltató bizonyítékot kér a halálesetről (halotti anyakönyvi kivonatot vagy linket egy sajtóhírhez), és emlékoldallá alakítja az elhunyt profilját. Az emlékoldal alanya nem jelenik meg a születésnapi emlékeztetőkben, az ismerősök javaslatai között és a hirdetések kontextusában sem. Tartalmai érintetlenek maradnak, posztjai az eredeti adatvédelmi beállítások szerint láthatóak vagy nem láthatóak, a fiókjába azonban soha többé nem jelentkezhet be senki. 

Másik lehetőség, hogy az elhunyt szerettünk profiljának teljes és végleges törlését kérjük. Ehhez az adott közösségi média Súgóközpontjába kell ellátogatnunk, ahol egy bejelentő segítségével – amelyben néhány kérdésre kell válaszolni – indíthatjuk el a folyamatot. Fontos, hogy erre csak a közvetlen családtagoknak van lehetőségük, amit valamilyen módon igazolnunk is kell: például anyakönyvi vagy halotti kivonattal vagy valamilyen hivatalos dokumentummal, hogy jogosultak vagyunk a hagyatékkal kapcsolatos eljárásokra. 

Két platform esetében némileg bonyolultabb a digitális hagyatékkal kapcsolatos ügyintézés. A Pinterest jelenleg nem biztosít online bejelentő kérdőívet, így őket e-mailben kell felkeresni a care@pinterest.com e-mail-címen. Az e-mailben jeleznünk kell saját, valamint az elhunyt felhasználó teljes nevét és e-mail-címét, meg kell osztanunk a profiljára vezető linket, illetve hivatalosan, dokumentummal kell bizonyítanunk a halálát, valamint a hozzá fűződő családi viszonyunkat. 

A TikTokon azonban semmilyen lehetőségünk sincs arra, hogy elhunyt szerettünk fiókját emlékoldallá nyilvánítsák vagy töröljék. Ezt csak akkor tehetjük meg, hogyha rendelkezünk a belépési információkkal (felhasználónév vagy e-mail-cím és jelszó). 

A Facebook működésének első tíz évében hozzávetőleg 30 millió felhasználója hunyt el, és becslések szerint, ha a regisztrált bázis növekedése leáll, a halott felhasználók száma 2065-ben meghaladhatja az élőkét az oldalon, 2100-ra pedig (amennyiben létezni fog még ez a platform) közel 5 milliárd halott személyes profilja lesz elérhető.

A publikus, mások által is látható közösségi média profiljainkon túl azonban digitális hagyatékunkba tartoznak azok a felhasználói fiókok vagy saját hardver eszközön tárolt adatok is, melyekhez valamilyen piaci érték, pénzforgalom kapcsolódik. Ilyenek például az internetes vagy mobilbanki felületek, a webshopoknál regisztrált fiókjaink, korábbi vásárlások, előfizetések, elektronikus díjfizetéseink fiókjai.

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében lehetőségünk van még életünkben meghatalmazni egy személyt, aki jogosult az egyes érintetti jogok gyakorlására. Ehhez érdemes felkeresni egy jogi képviselőt vagy közjegyzőt, aki elkészíti a szükséges meghatalmazást. Ha nem született ilyen, akkor pedig a hozzátartozók a törvény erejénél fogva megtehetik ugyanezt. Ezért érdemes jelszavainkat, érvényes belépési adatainkat valahol biztonságban elmenteni és időnként frissíteni a családunk számára, hogy a hagyaték majdani kezelője el tudja végezni szomorú digitális feladatait.