Jellemzően egy pénzt követelő képernyőkép, vagy valamilyen dokumentum jelenik meg a képernyődön: ebben a támadók azt ígérik, hogy a meghatározott pénzösszegért cserébe feladják a géped vagy adataid felett megszerzett uralmat. Természetesen arra nem vállalnak semmilyen garanciát, hogy az utalás után így is tesznek.

A zsarolóvírusok (angolul: ransomware) olyan kártékony programok, amelyek egy számítógépbe jutva titkosítják az ott található fájlokat, sőt, időnként teljes meghajtókat tesznek elérhetetlenné. A kiberbűnözők célzott támadásokat indítanak, és a vírusok működésbe lépését követően váltságdíjat kérnek azért, hogy a tulajdonos újra hozzáférhessen adataihoz.

A zsarolóvírusok terjesztésére több módszer van, de a leggyakoribb, hogy az e-mailek csatolmányaiban rejtik el a kártevőt vagy a letöltését elindító programot a kiberbűnözők, máskor pedig a fertőzött weboldalakra kattintva indul el a letöltés. A hackerek a vírus telepítésekor a számítógépes rendszer sebezhetőségét használják ki.

Gyakorlatilag bárki zsarolóvírus áldozatává válhat. Zsarolóvírusok ellen leginkább megelőzéssel, a következő tanácsokat megfogadva védekezhetsz:

Amikor a zsaroló üzenete feltűnik a monitoron – a támadók a váltságdíjat gyakran kriptovaluta formájában (például Bitcoin) követelik –, addigra a hacker vagy bűnbanda már átvette a gép irányítását. Váltságdíjat fizetni semmiképp sem jó ötlet, mert nincs rá garancia, hogy a hackerek visszaállítják a titkosított fájlokat. A bűnözők ritkán engedik el azt a gépet, amit egyszer már sikerült megfertőzni, és a gépen maradó kártékony kóddal a gép később is veszélybe kerülhet.

Ha áldozatul esnél egy zsarolóvírusnak, kérd szakértő segítségét vagy fordulhatsz a "No more Ransom" nevű kezdeményezéshez, amelynek Magyarország is tagja, és amelyben hatóságok és nemzetközi cégek közösen küzdenek a zsarolóvírusok ellen.