Miért fontos adataink szigorú védelme? Ha illetéktelen kezekbe kerülnek, megkísérelhetnek például hozzájutni a bankszámlánkhoz, hogy onnan pénzt emelhessenek le, vagy egy e-mail-melléklet megnyitásával vírust telepíthetnek a számítógépünkre/telefonunkra. Ennek segítségével aztán szintén pénzt zsarolhatnak ki tőlünk vagy – számunkra észrevétlenül – egyszerűen ellopják az adatainkat a gépünkről, illetve távolról átvehetik a számítógépünk feletti irányítást.

Ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy bizonyos információk napvilágot lássanak rólunk. Egy webshopos vásárlásnál például muszáj megadnunk a nevünket, lakcímünket vagy az e-mail-címünket  – és ezzel nincs is semmi baj. Bizonyos adatok – például ilyen a nevünk – nem igényelnek fokozott védelmet. Ezzel szemben a bankkártyánk PIN-kódját, a bankszámlaszámunkat és a jelszavainkat sokkal éberebben kell védenünk. 

Általános szabályként alkalmazzuk, hogy amelyik mezőt nem kötelező, azt ne töltsük ki, maradjunk csak a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlen információk megadásánál.

A virtuális térben létező személyes adatokkal nagyon könnyű visszaélni, és – ha lehetőségük adódik – a kiberbűnözők vissza is fognak élni velük. Ennek megértéséhez fontos tudatosítanunk a fizikai világ és az internet közötti különbségeket. Míg az offline bűnözőknél nem ritka, hogy személyi igazolványt vagy bankkártyát lopnak, az online csalók már olyan ártalmatlannak tűnő adatokra is vadásznak, mint az e-mail-címünk. Sokan gondolják azt, úgysem tárolnak titkos információkat a gépükön, emiatt nincsenek veszélyben. De jobb félni, mint megijedni, ugyanis olyan ellopott adatunkkal is visszaélhetnek, amire nem is számítunk.  Szinte biztos, hogy az adattolvajok, ha rá tudnak csatlakozni az okoseszközünkre, találnak olyan információkat, melyek számukra értékesek és azok eltulajdonításával számos kellemetlenséget okozhatnak a jövőben.

A virtuális adatok értékét teljesen máshogy kell mérni, mint a fizikai ingóságainkét. Az internetes adatlopással rövid távon kisebb haszonra lehet szert tenni, hiszen egy-egy adatunk kevesebb mint 100 forintot ér. Ezzel szemben, ha az utcán ellopják a személyi igazolványunkat, annak továbbadásával akár több százezer forintot is kereshetnek a tolvajok. Mégis rengeteg embernek éri meg virtuálisan adatot lopni, egyszerűen azért, mert az interneten borzasztó gyorsan lehet ezekhez hozzájutni. Egyes eszközökkel percenként több millió vagy akár tízmillió próbálkozást lehet tenni, vagy ha feltörnek egy közösségi adatbázist, akkor százmilliós nagyságrendű adathoz juthatnak hozzá. Ez azt jelenti, hogy egy nap akár 50-60 ezer bankkártya feltörésével is megpróbálkozhatnak. Az is megkönnyíti a kiberbűnözők dolgát, hogy mindezt arc nélkül tudják megtenni, nagyon nehéz beazonosítani őket, ezért könnyebben megússzák felelősségre vonás nélkül.

Például az IP-cím vagy a telefonszám elsőre nem tűnik személyes adatnak, pedig a jogszabályok egyértelműen annak tekintik őket. Minden számítógép és mobiltelefon rendelkezik IP-címmel, amellyel azonosítani lehet az eszközt, és az internethasználat során ezek között az azonosítók között zajlik le a forgalom. Ha valaki menet közben ehhez hozzájut, akkor az IP-címmel előbb-utóbb be tudja azonosítani a másik felet. Előírás, hogy minden weboldal megnyitásakor figyelmeztessen arra, ha az IP-címünk alapján követni fogja tevékenységünket például abból a célból, hogy a későbbiekben érdeklődési körünknek megfelelő reklámokat küldhessen. A felbukkanó ablakban közölt szabályzatot a legtöbbször automatikusan elfogadjuk anélkül, hogy belegondolnánk a következményekbe.

A cookie (magyarul: süti) a webszerver által küldött – változó tartalmú, betűkből és számokból álló – kis fájl, amely a mi számítógépünkön/mobiltelefonunkon rögzül, és előre meghatározott ideig tárolódik. A cookie lehetővé teszi, hogy a webszerver felismerje a böngészésre használt eszközünket, a weboldalon folytatott böngészési előzményeinket. A sütik segítségével képet kaphatnak honlap-látogatási, internet használati szokásainkról. A cookie-k ugyanakkor nem tartalmaznak személyünk azonosítására alkalmas adatot – azok kizárólag a számítógépünk/mobiltelefonunk felismerésére alkalmasak.

Amennyiben saját böngészőnkben letiltjuk a cookie-k telepítését a számítógépünkre vagy töröljük azokat, ezzel a weboldal (vagy bizonyos részei) használhatóságát korlátozhatjuk, például az adott weboldalon korábban megadott beállításaink elveszhetnek. 

A webes vásárlás során szerződés jön létre a felek között, ami a vitás helyzetek rendezésében iránymutató. Azonban az adatvédelmi tájékoztatókban számos olyan jogi kitétel lehet, ami nem egyértelmű mindenki számára. Az európai, amerikai és a kínai webáruházak nagyon más feltételeket szabnak, ami részben a jogszabályi, részben a kulturális különbségekből fakad. Kínában szabadabban kezelik a személyes adatok fogalmát, az Egyesült Államokban pedig a profithoz való jog megelőz minden mást. Sajnos nem életszerű, hogy mindig minden tájékoztatót végigolvassunk és értelmezzünk, főleg, hogy ezek nem is mindig elérhetők magyar nyelven. 

A nagyobb közösségimédia-szolgáltatók vagy webshopok megbízhatóbban működnek, mint azok, amelyekről sem az ismerősök, sem a barátok nem hallottak. Ha mégis ilyen oldalra tévednénk, akkor mindenképpen olvassuk el a kommenteket, értékeléseket, illetve az impresszumban, kapcsolati oldalon szereplő infókat, mert ezek is értékes információkkal szolgálhatnak az adott eladó, szolgáltatás vagy termék megbízhatóságára vonatkozóan. Ha jelentős mennyiségű pozitív visszajelzés van, (4-5 csillagos, 90–95% fölötti értékek), illetve az adott oldal több csatornán elérhető, van panaszkezelése, ügyfélszolgálati elérhetőségei, illetve megismerhető az üzemeltető személye, akkor nagyobb biztonsággal lehet azt állítani, hogy a vásárló nem lesz csalás áldozata.

Kevéssé ismert, hogy Magyarországon komoly garanciák vannak az online vásárlók kezében, a 14 napos indoklás nélküli elállástól kezdve a vitarendezésig. Ezek védik a fogyasztókat, erősítik a vásárlói bizalmat, és garanciát jelentenek, hogy probléma vagy elállás esetén is van kihez fordulnunk. 

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség figyeli, hogy az eladók a vásárlókat megfelelően tájékoztassák az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatban, illetve a veszélyes termékek kiszűrése is az ő felelősségi körükbe tartozik. Ezek mellett vizsgálják azt is, hogy az adott kereskedő nem gyakorol-e olyan magatartást, aminek célja a fogyasztók megtévesztése. Mindezekről bővebben a fogyasztóvédelem oldalán olvashatunk, ahol többek között megtalálható a jogsértést elkövető webáruházak adatbázisa. Az adathalász, jogsértő holnapokat pedig az NMHH Internet Hotline oldalán lehet bejelenteni.