Van, ami túl jó, hogy igaz legyen – az online nyereményjátékok veszélyei
A közösségi médiának számtalan előnye van: összekapcsolhat régi vagy távoli barátokkal, friss hírekkel lát el a számodra fontos témákban, szórakoztat, megnevettet, néha elgondolkodtat sőt, időnként akár ajándékokat is nyerhetsz általa. Azonban a kéretlen üzenetek, a túl jónak ígérkező nyereményjátékok és sorsolások, az óvatlanul megosztott érzékeny adatok jelentős kárt okozhatnak, ha nem vagy elég körültekintő.
Ha 1 perced van
Az adathalászok kivethetik rád hálójukat
Az online csalók repertoárja évről évre újabb eszközökkel bővül: a kibertámadások klasszikus módszereitől kezdve a közösségi médiában alkalmazott speciális megtévesztésekig ma már számtalan módszerrel próbálnak meg értékes információkat, ezáltal pedig szenzitív információkat vagy pénzt kicsalni a felhasználóktól. Egy-egy indokolatlanul barátságos idegen, ingyenes termék vagy alkalmazás ajánlata, a jópofának tűnő kvízek vagy a túl jónak hangzó nyereményjátékok mind trükkök lehetnek arra, hogy kinyerjék tőled adataidat.
5 gyors tipp a közösségi média biztonságos használatához
- Ne fogadd el ismeretlenek barátnak jelölését, és ne jelölj be ismeretleneket! Legyen gyanús az is, ha meglévő ismerősöd tőle szokatlan nyelven ír, rólad készült felvételt akar megosztani vagy hozzá nem illő, nem szokásos módon kezd kommunikálni – lehet ugyanis, hogy vírustámadás érte valamely eszközét, és nem is ő áll a furcsa üzenetek mögött.
- Ne tölts le ismeretlen appokat, melyekre a közösségi médiában bukkansz! Ezek gyakran kérnek olyan személyes adatokat, amiken keresztül más, szenzitív, akár pénzügyi információkhoz juthatnak hozzá a csalók. Ha applikációt töltesz le, csakis a hivatalos forrásokból (Apple telefonok esetében App Store, Android eszközöknél pedig a Play Áruház) tedd meg!
- Ne tölts ki kérdőíveket vagy kvízeket ismeretlen vagy gyanús forrásokból, akkor sem, ha esetleg nagy nyereménnyel vagy valamilyen sorsolással kecsegtetnek cserébe! Ezek ugyanis rejtett veszélyeket hordozhatnak: válaszaidat, profilodat, ismerőseidet vagy IP-címedet áruba bocsáthatják.
- Vigyázz, hogy mire kattintasz! A rövidített vagy helyesírási hibát, esetleg magyartalan kifejezéseket tartalmazó webcímek vírusos felületekre irányíthatnak át.
- Ne ossz meg bizalmas információkat a közösségimédia-oldalaidon, sem szöveg (poszt, komment vagy privát üzenet), sem fotó formájában! Még ha erős biztonsági beállításokkal is működnek profiljaid, sajnos nincs rá garancia, hogy biztonságban tudhatod ezeket az adataidat – hiszen ami egyszer felkerül az internetre, az valószínűleg ott is marad.
Ha van még 3 perced
A kéretlen üzenetek veszélyei
Az interneten számos veszélyforrással találhatják szembe magukat még a haladó szintű felhasználók is, azonban van egy kockázattípus, mely nagyobb arányban fordul elő a közösségimédia-felületeken és főleg az idősebb, digitálisan kevésbé jártas felhasználókat célozza. Célszerű erre fokozott figyelmet fordítani, és felhívni akár idősebb rokonaid, barátaid figyelmét is.
Az ilyen jellegű átverések alapvetően a hiszékenységet használják ki: arra építenek, hogy érthető módon mind szeretnénk nyerni vagy kapni valamit. Pont ezért fontos, hogy ismerjük ezeket a technikákat, és fel tudjunk ellenük lépni. Az egyik leggyakoribb adathalász módszer az úgynevezett spam. A spam önmagában a kéretlen levelekre utal, de gyakran tartalmaz hihetetlennek ígérkező, egyedi ajánlatokat. Ezek a közösségi médiában ugyanúgy előfordulhatnak, mint a levelezőprogramokban, kis odafigyeléssel, a feladó, valamint a tartalom alapján azonban könnyen kiszűrhetjük csaló szándékukat.
Tudtad?
A spam kifejezés a Monthy Python egyik szkeccséből ered, ahol egy étteremben minden étel angol konzerv löncshúst, spiced ham-et vagy röviden spamet tartalmaz. A humoros jelenet nagy eséllyel a konzervételek elterjedésére utalt az Egyesült Királyságban, ugyanis a második világháború után az ország ezzel próbálta pótolni épp újjáépülő mezőgazdaságát – az emberek viszont már megunták ezeket az ételeket. Emiatt is passzol a kifejezés a modern spamre, ami a kéretlen, folyton a felhasználóra tukmált tartalmat jelenti.
A számlabefizetések, a jelszóvisszaállítások, a vásárlásigazolások vagy a technikai segítségnyújtások mind ilyenek lehetnek: nézd meg, hogy nincs-e valami gyanús a feladó e-mail-címében vagy nevében, a levél nyelvezetében, felépítésében vagy stílusában – ezek ugyanis mind árulkodó jelek lehetnek!
Bár teljesen nem tudod elkerülni a spameket, bizonyos lépésekkel megvédheted magad az átveréstől. A legfontosabb, hogy ismerd fel, ha valami gyanús, és legyél kellően óvatos.
Mire érdemes figyelned?
- Az üzenet küldője: ha ismeretlen személytől kapsz levelet vagy például egy külföldi névvel rendelkező profil tört magyarsággal keres fel téged, valószínűleg megtévesztő tartalmat szeretne küldeni neked.
- Linkek: különösen körültekintőnek kell lenned az üzenetekben elhelyezett linkekkel. Ha nem ismered a feladót vagy az oldalt, aminek a linkjét megosztották veled, inkább ne kattints rá!
- Nyelvtani hibák: mindannyian követünk el olykor helyesírási hibákat, de egy megbízható üzenet valószínűleg nem fog jelentős nyelvtani és helyesírási hibákat, magyartalan kifejezéseket tartalmazó üzeneteket küldeni. Ezek újabb intő jelek lehetnek számodra.
- Csatolmányok: hacsak nem várunk valamilyen mellékleteket tartalmazó üzenetet, mindig legyél óvatos, mielőtt megnyitod vagy letöltöd azokat!
A közösségi médiából is áradnak felénk a kéretlen tartalmak
Ha van még 5 perced
Tudatos felhasználó legyél, ne hiszékeny áldozat
A közösségi média megkerülhetetlen napjainkban, és a fiataloktól az idősekig szinte minden korosztály képviselteti magát valamelyik platformon. Akár utazásokról, élményekről posztolnak Facebookon, akár képeket vagy videókat töltenek fel Instagramra vagy TikTokra, mindenki jelen van valamilyen szinten. Ez természetesen vonzza a csalókat is, akik egyre nagyobb közönséget próbálhatnak meg horogra akasztani. 2021-ben az amerikai fogyasztóvédelmi hivatal szerint az országban 770 millió dollár, azaz nagyjából 283 milliárd forint kárt okoztak az ilyen csalások. 2017-hez képest 18-szorosára ugrott a veszteségek száma, és leginkább a 18 és 39 közöttieket érintette. Az online vásárlás mellett főleg a randioldalakon történő és a befektetési átverések domináltak.
Ma már a közösségi média platformok maguk is igyekeznek sokat tenni annak érdekében, hogy megvédjék felhasználóikat. Az adatvédelmi és biztonsági beállítások segítségével könnyedén, mindössze pár kattintással korlátozhatjod, hogy az általad feltöltött posztokat és képeket kik láthatják, sőt akár azt is, hogy kik írhatnak neked – megtilthatod például, hogy idegenek felvegyék veled a kapcsolatot. Sőt, kérheted azt is, hogy ne kapj irányított hirdetéseket bizonyos cégektől vagy bizonyos témákban.
Te magad is ellenőrizheted a bejövő üzenetek hitelességét. Például, ha a közösségi médián keresztül kapsz egy kéretlen üzenetet vagy csak vásárolnál egy számodra ismeretlen cégtől, előtte ellenőrizheted annak valódiságát azzal, ha beírod a nevét a keresőbe a „panasz”, „csalás” szavak vagy ezek angol megfelelőinek kíséretében – ha a találatok azt mutatják, hogy volt már az adott céggel kapcsolatos csalás, akkor legyél különösen körültekintő, és inkább ne nyisd meg az üzenetet!
Összességében a legfontosabb, hogy az ismeretlen személyek, oldalak mindennemű közeledését szkeptikusan fogadd, a pénznyerési vagy akciós posztokat pedig kellő elővigyázatossággal közelítsd meg. Ezekkel a módszerekkel pedig nem hiszékeny áldozat, hanem tudatos felhasználó lehetsz.
