0%

Van, ami túl jó, hogy igaz legyen – az online nyereményjátékok veszélyei

utolsó módosítás: 2022. október 19. 09:57

A közösségi médiának számtalan előnye van: összekapcsolhat minket régi vagy távoli barátokkal, friss hírekkel lát el a számunkra fontos témákban, szórakoztat, megnevettet, néha elgondolkodtat sőt, időnként akár ajándékokat is nyerhetünk általa. Azonban a kéretlen üzenetek, a túl jónak ígérkező nyereményjátékok és sorsolások, az óvatlanul megosztott érzékeny adatok jelentős kárt okozhatnak, ha nem vagyunk elég körültekintőek. 

Az adathalászok kivetik ránk hálójukat

Az online csalók repertoárja évről évre újabb eszközökkel bővül: a kibertámadások klasszikus módszereitől kezdve a közösségi médiában alkalmazott speciális megtévesztésekig ma már számtalan módszerrel próbálnak meg értékes információkat, ezáltal pedig szenzitív információkat vagy pénzt kicsalni a felhasználóktól. Egy-egy indokolatlanul barátságos idegen, ingyenes termék vagy alkalmazás ajánlata, a jópofának tűnő kvízek vagy a túl jónak hangzó nyereményjátékok mind trükkök lehetnek arra, hogy kinyerjék tőlünk adatainkat. 

5 gyors tipp a közösségi média biztonságos használatához

  • Ne fogadjuk el ismeretlenek barátnak jelölését, és ne jelöljünk be ismeretleneket! Legyen gyanús az is, ha meglévő ismerősünk tőle szokatlan nyelven ír, rólunk készült felvételt akar megosztani vagy a hozzá nem illő, nem szokásos módon kezd kommunikálni – lehet ugyanis, hogy vírustámadás érte valamely eszközét, és nem is ő áll a furcsa üzenetek mögött. 
  • Ne töltsünk le ismeretlen appokat, melyekre a közösségi médiában bukkanunk! Ezek gyakran kérnek olyan személyes adatokat, amiken keresztül más, szenzitív, akár pénzügyi információkhoz juthatnak hozzá a csalók. Ha applikációt töltünk le, csakis a hivatalos forrásokból (Apple telefonok esetében App Store, Android eszközöknél pedig a Play Áruház) tegyük meg! 
  • Ne töltsünk ki kérdőíveket vagy kvízeket ismeretlen vagy gyanús forrásokból, akkor sem, ha esetleg nagy nyereménnyel vagy valamilyen sorsolással kecsegtetnek cserébe! Ezek ugyanis rejtett veszélyeket hordozhatnak, válaszainkat, profilunkat, ismerőseinket vagy IP-címünket áruba bocsáthatják.
  • Vigyázzunk, hogy mire kattintunk! A rövidített vagy helyesírási hibát, esetleg magyartalan kifejezéseket tartalmazó webcímek vírusos felületekre irányíthatnak át.
  • Ne osszunk meg bizalmas információkat a közösségimédia-oldalainkon, sem szöveg (poszt, komment vagy privát üzenet), sem fotó formájában! Még ha erős biztonsági beállításokkal is működnek profiljaink, sajnos nincs rá garancia, hogy biztonságban tudhatjuk ezeket az adatainkat – hiszen ami egyszer felkerül az internetre, az valószínűleg ott is marad.

A kéretlen üzenetek veszélyei

Az interneten számos veszélyforrással találhatják szembe magukat még a haladó szintű felhasználók is, azonban van egy kockázattípus, mely nagyobb arányban fordul elő a közösségimédia-felületeken és főleg az idősebb, digitálisan kevésbé jártas felhasználókat célozza. Célszerű erre fokozott figyelmet fordítani, és felhívni akár idősebb rokonaink, barátaink figyelmét is. 

Az ilyen jellegű átverések alapvetően a hiszékenységet használják ki: arra építenek, hogy érthető módon mind szeretnénk nyerni vagy kapni valamit. Pont ezért fontos, hogy ismerjük ezeket a technikákat, és fel tudjunk ellenük lépni. Az egyik leggyakoribb adathalász módszer az úgynevezett spam. A spam önmagában a kéretlen levelekre utal, de gyakran tartalmaz hihetetlennek ígérkező, egyedi ajánlatokat. Ezek a közösségi médiában ugyanúgy előfordulhatnak, mint a levelezőprogramokban, kis odafigyeléssel, a feladó, valamint a tartalom alapján azonban könnyen kiszűrhetjük csaló szándékukat. 

Tudtad?

A spam kifejezés a Monthy Python egyik szkeccséből ered, ahol egy étteremben minden étel angol konzerv löncshúst, spiced ham-et vagy röviden spamet tartalmaz. A humoros jelenet nagy eséllyel a konzervételek elterjedésére utalt az Egyesült Királyságban, ugyanis a második világháború után az ország ezzel próbálta pótolni épp újjáépülő mezőgazdaságát – az emberek viszont már megunták ezeket az ételeket. Emiatt is passzol a kifejezés a modern spamre, ami a kéretlen, folyton a felhasználóra tukmált tartalmat jelenti.

A számlabefizetések, a jelszóvisszaállítások, a vásárlásigazolások vagy a technikai segítségnyújtások mind ilyenek lehetnek: nézzük meg, hogy nincs-e valami gyanús a feladó e-mail-címében vagy nevében, a levél nyelvezetében, felépítésében vagy stílusában – ezek ugyanis mind árulkodó jelek lehetnek!

Bár teljesen nem tudjuk elkerülni a spameket, bizonyos lépésekkel megvédhetjük magunkat az átveréstől. A legfontosabb, hogy ismerjük fel, ha valami gyanús, és legyünk kellően óvatosak.

Mire érdemes figyelni?

  • Az üzenet küldője: ha ismeretlen személytől kapunk levelet vagy például egy külföldi névvel rendelkező profil tört magyarsággal keres fel minket, valószínűleg megtévesztő tartalmat szeretne küldeni nekünk.
  • Linkek: különösen körültekintőnek kell lennünk az üzenetekben elhelyezett linkekkel. Ha nem ismerjük a feladót, vagy az oldalt, aminek a linkjét megosztották velünk, inkább ne kattintsunk rá!
  • Nyelvtani hibák: mindannyian követünk el olykor helyesírási hibákat, de egy megbízható üzenet valószínűleg nem fog jelentős nyelvtani és helyesírási hibákat, magyartalan kifejezéseket tartalmazó üzeneteket küldeni. Ezek újabb intő jelek lehetnek számunkra.
  • Csatolmányok: hacsak nem várunk valamilyen mellékleteket tartalmazó üzenetet, mindig legyünk óvatosak, mielőtt megnyitjuk vagy letöltjük azokat!

 A közösségi médiából is áradnak felénk a kéretlen tartalmak

Tudatos felhasználók legyünk, ne hiszékeny áldozatok

A közösségi média megkerülhetetlen napjainkban, és a fiataloktól az idősekig szinte minden korosztály képviselteti magát valamelyik platformon. Akár utazásokról, élményekről posztolnak Facebookon, akár képeket vagy videókat töltenek fel Instagramra vagy TikTokra, mindenki jelen van valamilyen szinten. Ez természetesen vonzza a csalókat is, akik egyre nagyobb közönséget próbálhatnak meg horogra akasztani. 2021-ben az amerikai fogyasztóvédelmi hivatal szerint az országban 770 millió dollár, azaz nagyjából 283 milliárd forint kárt okoztak az ilyen csalások. 2017-hez képest 18-szorosára ugrott a veszteségek száma, és leginkább a 18 és 39 közöttieket érintette. Az online vásárlás mellett főleg a randioldalakon történő és a befektetési átverések domináltak.

Ma már a közösségi média platformok maguk is igyekeznek sokat tenni annak érdekében, hogy megvédjék felhasználóikat. Az adatvédelmi és biztonsági beállítások segítségével könnyedén, mindössze pár kattintással korlátozhatjuk, hogy az általunk feltöltött posztokat és képeket kik láthatják, sőt akár azt is, hogy kik írhatnak nekünk – megtilthatjuk például, hogy idegenek felvegyék velünk a kapcsolatot. Sőt, kérhetjük azt is, hogy ne kapjunk irányított hirdetéseket bizonyos cégektől vagy bizonyos témákban. 

Mi magunk is ellenőrizhetjük a bejövő üzenetek hitelességét. Például, ha a közösségi médián keresztül kapunk egy kéretlen üzenetet vagy csak vásárolnánk egy számunkra ismeretlen cégtől, előtte ellenőrizhetjük annak valódiságát azzal, ha beírjuk a nevét a keresőbe a „panasz”, „csalás” szavak vagy ezek angol megfelelőinek kíséretében – ha a találatok azt mutatják, hogy volt már az adott céggel kapcsolatos csalás, akkor legyünk különösen körültekintőek, és inkább ne nyissuk meg az üzenetet! 

Összességében a legfontosabb, hogy az ismeretlen személyek, oldalak mindennemű közeledését szkeptikusan fogadjuk, a pénznyerési vagy akciós posztokat pedig kellő elővigyázatossággal közelítsük meg. Ezekkel a módszerekkel pedig nem hiszékeny áldozatok, hanem tudatos felhasználók lehetünk.

Ez is érdekelheti